S T R O K E
1. Mi a Stroke? („Szélütés”)
Stroke-ról akkor beszélünk, ha vérzés vagy vérellátási zavar miatt az agy valamely része hirtelen károsodást szenved. A szövetpusztulás vagy az ellátó artériák szűkülete, elzáródása, meszesedése következtében, vagy az agyon belüli, vagy azon kívüli vérzés roncsoló hatása folytán következik be.
A tünetek attól függnek, hogy az agy mely területén történt az agyi katasztrófa.
Az agyérbetegségek gyakorisága fokozatosan emelkedett az elmúlt évtizedekben. Ennek oka az egyes országokban az
- életszínvonal, az életkörülmények romlása
- a kockázati tényezők halmozódása. Más országokban (fejlett ipari országok) a
- várható élettartam meghosszabbodása miatt kell egyre több agyérbeteg ellátásával szembe nézni.
Bár az iparilag fejlett országokban a kórkép letalitása az egyre korszerűbb egészségügyi ellátásnak köszönhetően csökken, mégis egy hónapon belül a betegek több mint 2/3-a meghal és a túlélőket igen gyakran maradványtünetek –
- mozgáskorlátozottság
- beszédzavar
- hangulatzavar
- szellemi leépülés sújtják.
A stroke a harmadik leggyakoribb halálok világszerte.
Tavaly hazánkban 18 ezren hunytak el agyérbetegség következtében. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett és még életben lévő beteg él közöttünk.
2. Mik a fő tünetei és jellemzői ?
· féloldali végtaggyengeség- bénulás
· átmeneti látásvesztés az egyik szemen
· kettőslátás, látótérkiesés
· beszéd megértési zavarok,
· szóformálási nehézségek
· zavartság, szédülés, fejfájás
· hirtelen fellépő eszméletvesztés
Ezek a tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak.
A szélütés utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülése szempontjából kritikusak, ezért már a szélütés gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni.
Ha önmagunkon, hozzátartozónkon vagy közvetlen környezetünkben észleljük a következőket, haladéktalanul forduljunk orvoshoz:
· hirtelen bekövetkező gyengeségérzés karban, kézben, lábban;
· nem érezzük testünk vagy arcunk egyik felét;
· váratlanul csak egyik szemünkre látunk;
· hirtelen nehézkessé válik a szavak megformálása, a beszéd;
· nem értjük beszélgetőpartnerünk szavait;
· egyre erősbödő fejfájásunk van, olyan, amilyet még soha nem éreztünk;
· szédülés, egyensúlyvesztés érzése;
· átmeneti emlékezetkiesés-eszméletvesztés.
A stroke legtöbbször a hajnali – reggeli - délelőtti órákban alakul ki, az esetek többségében a következő fenyegető tünetei és előjelei lehetnek:
Tévhit, hogy a stroke csak az idősek betegsége, fiatal és középkorú felnőtteknél, illetve gyerekkorban is felléphet (betegek körülbelül egyharmada 65 év alatti). Előfordulásának valószínűsége a kor előrehaladtával nő, ami azzal áll összefüggésben, hogy a szív rendellenességei (infarktus, ritmuszavar), illetve a háttérben gyakran álló érszűkület, mely az általános érelmeszesedés talaján jön létre, ebben a korban gyakoribbak.
3. A stroke következtében károsodó funkciók
4. A stroke-hoz vezető alapbetegségek (Rizikók)
Rizikófaktorok
A stroke kialakulásában számos tényező játszik szerepet, melyek egy része befolyásolható, egy része viszont nem befolyásolható. A befolyásolható tényezők csökkentésével drasztikusan lehetne a szélütések számát csökkenteni. Ezek közé tartoznak az életmóddal összefüggő rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelő betegségek.
Befolyásolható tényezők
Életmódbeli tényezők
Dohányzás
A dohányzók relatív stroke rizikója kétszeres, de az erős dohányosok között a stroke előfordulása kétszerese az enyhe dohányosoknál (20-nál kevesebb napi cigarettát elfogyasztók) megfigyelteknél.
Alkohol
Több, gyakran ellentmondó közleményből levonható és ma már elfogadottnak tekinthető végső következtetés szerint az alkoholfogyasztás és a stroke között meghatározható összefüggés alapján a mérsékelt (maximum: bor 240 ml/nap, sör 720 ml/nap, ) alkohol fogyasztása nemtől függetlenül némileg csökkenti a stroke rizikóját. A krónikus alkoholizmus hatása viszont ezzel ellentétes: nagymértékben növeli a stroke rizikóját.
Szájon át szedett fogamzásgátlók
A magas ösztrogén tartalmú (50 mg fölötti) fogamzásgátló tabletták korai generációi jelentősen, kb. ötszörösére növelték a stroke rizikót. Az újabb szerekre vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésre. Az már ismert, hogy migrénes betegek esetén fogamzásgátló szedése mellett a stroke rizikója feltűnően magas: 13,9%.
Fizikai aktivitás
A rendszeres fizikai aktivitás igazoltan kedvező hatású a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának megelőzése szempontjából.
Étrend
A vérnyomáson, a koleszterin és vércukor koncentráción, a túlsúlyon és az érelmeszesedés tényezőin keresztül érinti a stroke rizikót. A sófelvétel csökkentése, a halfogyasztás csökkenti a stroke kockázatát.
A stroke rizikóját egyes betegségek is növelhetik, melyek egy része összefüggésben van az életmóddal is.
A stroke rizikót növelő fontosabb megbetegedések
Magasvérnyomás-betegség
A hipertóniások között a stroke rizikója 3-4-szer nagyobb, mint a nem hipertóniásoknál, és még a kis mértékű vérnyomás emelkedés is lényegesen növeli a kockázatot. Korszerű kezeléssel jelentősen csökkenthető a stroke előfordulási gyakorisága. A magas vérnyomás megfelelő kezelésével optimális esetben akár a stroke esetek 70%-a is megelőzhető lehetne.
Szívbetegségek
A szív eredetű embólia a stroke-os esetek 15-20%-áért felelős, de fiatalabb korban még magasabb az arány.
Szívinfarktus
Akut szívinfarktust követően a szélütés előfordulási gyakorisága 1-2%/év.
Cukorbetegség
A szélütés kockázatát több mechanizmus révén növelheti. A cukorbetegség típusától és súlyosságától függően a stroke rizikó növekedése 2-3-szoros.
Nem befolyásolható tényezők
Kor
Az életkor növekedtével megnő a stroke valószínűsége is. A stroke-os betegek kétharmada 65 éven felüli. (A hazai stroke betegek kb. 5-10 évvel fiatalabbak a nyugat-európai országok stroke betegeihez képest.) A megbetegedések aránya a 60-80 évesek korcsoportjában a leggyakoribb. 50 éves kor felett 10 évenként megduplázódik a szélütés kockázati tényezője. Sajnálatos ugyanakkor, hogy már 20 éves kortól kezdődően nem jelentéktelen a betegek száma. Népegészségügyileg a férfiak esetében 40 éves kor fölött, a nők esetében 50 éves kor fölött kell jelentős előfordulással számolni.
Nem
Még nem tisztázott okokból kifolyólag a szélütés 25%-kal magasabb arányban fordul elő a férfiak, mint a nők körében. A nők 4-5 évvel később szenvednek el valamilyen stroke eseményt, mint a férfiak, azaz a férfiak átlagéletkora 4-5 évvel alacsonyabb, mint a nőké.
Családi vagy egyéni anamnézis
A családban előforduló agyi érbetegség szintén rizikótényező lehet. Amennyiben az egyén már élt át stroke-ot, vagy tapasztalta a figyelmeztető jelzéseket, magasabb a valószínűsége, hogy a későbbiekben stroke-ja lesz. A szélütésen átesettek több, mint fele 8 éven belül meghal, a hosszú távú kilátások a férfiak esetében rosszabbak.
Az összefoglalt rizikófaktorok túlnyomó részében együtt fordulnak elő, ami hatványozottan növeli a szélütés fellépésének esélyét.
5. Van kezelés? Miből áll az ?
Gyógyítható-e ez a betegség?
Van-e rá gyógyszer?
A stroke nem gyógyítható betegség, de javítható. Viszont a második vagy harmadik stroke kialakulása megelőzhető az életmód változtatásával, és gyógyszeres kezeléssel.
Örökölhető-e a stroke?
Igen, a családban előforduló agyi érbetegség a stroke rizikóját növelheti.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
Az életkor növekedésével megnő a stroke valószínűsége is, de ez nem kizárólag az idősek betegsége. Ugyanakkor igaz, hogy a szélütés 25%-kal magasabb arányban fordul elő a férfiak, mint a nők körében. A stroke rizikóját egyes betegségek is növelhetik, melyek egy része összefüggésben van az életmóddal is.
Melyik napszakban a leggyakoribb a szélütés?
Bármennyire meglepő, a stroke legtöbbször délelőttre időzíti csapását. Kimagaslóan sok szélütést észlelnek 8 és 10 óra körül, lényegesen többet, mint az éjjeli órákban.
Mi a teendő a stroke tüneteinek észlelésekor?
Már a szélütés gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni, mert a szélütés utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülése szempontjából kritikusak.
6. Megelőzhető-e ?
Hogyan csökkenthetjük a stroke előfordulásának kockázatát?
· A vérnyomás normális szinten tartásával.
· A dohányzás abbahagyásával.
· Alacsony sótartalmú és zsírszegény diétával.
· Testsúlycsökkentéssel, az ideális testsúly elérésével.
· Rendszeres testmozgással.
· Az alkoholfogyasztás mérséklésével.
Az orvos utasításainak betartásával.
7. Felépülés a stoke után
Beszédterápia
Fizikoterápia
Foglalkozás terápia
Pszichoterápia kell a beállított gyógyszerek szedése mellé.
STROKE
AGYI INFARKTUS
AGYVÉRZÉS
Ki a felelős?
Genetika?
Életmód?
Táplálkozás?
Stressz?
Koleszterin?
Vérnyomás
M i n d !!
Mikor forduljunk orvoshoz?
Inkább előbb, mint utóbb!
Inkább feleslegesen, mint későn…..
