Pánikroham bárkinél felléphet külső tényezők hatására, de ez még nem pánikbetegség. Ha ez a roham gyakran, ok nélkül ismétlődik, újabb előrevetített félelmeket provokálva, és meghatározott – négy, egyidejűleg fennálló – tünetet mutat, akkor pánikbetegségről beszélünk.
Jellemzője a váratlanság, a rohamszerű megjelenés. Komolyan kell venni ezt az állapotot, mert 2-4 százalékos az előfordulási gyakorisága. Nőknél 2-3-szor gyakoribb, mint férfiaknál.
Az első pánikrosszullét a 20-as évek körül szokott fellépni – végzettségtől, társadalmi helyzettől függetlenül. Megfigyelték, hogy gyakoribb az előfordulása akkor, ha a szülőknél is volt már pánikbetegség, gyakoribb a szeparációs szorongásban szenvedő gyermekek körében, és az overprotektív szülők gyermekei között is.
Ijesztő ez a roham a beteg számára. Ijesztő tünetekkel, olykor szirénázó mentőautóval érkezik a rendelőbe a beteg. Éppen ezért minden esetben ki kell zárni a pánikattakot okozó szervi eltéréseket (mitrális prolapsus syndroma, acut kardialis történés, hipoglykémia, (alacsony vércukor szint) pheocromocytoma, hyperthyreosis (pajmirigy túlműködése)). A beteget mindig ki kell vizsgálni szervi betegség irányába.
Megfigyelték, hogy a pánikbetegek között gyakran találunk mitrális prolapsust. Ennek előfordulási aránya elérheti a 35-50 százalékot is. Egyébként e betegség előfordulása az átlagpopulációban 8-10 százalék. A mitrális prolapsusban szenvedőknél a pánikbetegség gyakorisága 25-30 százalék.
A DONALD F. KLEIN által először leírt és megfogalmazott kórkép oka nem tisztázott, többféle teória is létezik, így pl. PET vizsgálatok igazolták, hogy pánikroham alatt megváltozik a temporális lebeny és a limbikus rendszer vér-átáramlása, de megváltozik a szén-dioxid érzékenység is a szervezeten belül, a nor-adrenerg tónus fokozódik, de leírták azt is, hogy szignifikánsan emelkedett a trombociták MAO aktivitása is. Mindezeken túl kimutatott az akut stressz vagy életre szóló következményekkel járó stressz hatása, és hormonális eltérések is (PMS-ben romlik) mint kiváltó vagy közrejátszó tényezők.
A pánik tünetei
intenzív szorongás
légszomj vagy fulladásérzet
fuldoklás
félelem a megőrüléstől, kontroll-vesztéstől
intenzív vegetatív és szomatikus tünetek (szívdobogásérzés, mellkasi szorítás, remegés, izzadás)
émelygés, hányinger, hasmenés
szédülés, bizonytalanság, gyengeség
zsibbadások
paresztéziák
hevülések
halálfélelem
Kezeletlen állapotban komoly következményei lehetnek, még akkor is, ha a pánikbetegség nem súlyos betegség. Súlyossá a lehetséges következményei teszik, mint további szorongás, félelmek, (agorafóbia a leggyakoribb), depresszió, narkotizmus, szuicidium. Mindezek azenormis pánikattakok megrontják a beteg életminőségét, kapcsolatait, esetleg munkaképtelenné, netán rokkanttá teszik/tehetik őt. Ezért komolyan kell venni, és időben kell elkezdeni a kezelését.
Kezelésében a pszichoterápia (kognitív, magatartás-, család-, relaxációs terápia) mellett azallopátiában a benzodiazepinek és a szerotonin reuptake gátló szerek (SSRI) jönnek szóba. Sok esetben sajnos ezek sem hozták meg a kívánt eredményt, hiszen csak 60 százalékban segítenek. Amint a beteg elhagyja azok szedését, máris visszaesik. Márpedig az a tapasztalat, hogy ha a beteg jól érzi magát, abba is hagyja a szerek szedését. Sokan viszont a nem kívánt mellékhatások, mint testsúlyváltozás, szexuális diszfunkciók miatt hagyják el. Hatványozottabban nő a félelem a szintetikus szerektől terhesség esetén. Más esetben a beteg ragaszkodik a természetes hatóanyagú, mellékhatás-mentes szerekhez.
A betegek ez irányú kérését tiszteletben kell tartani, és segíteni kell problémájuk orvoslásában. Ilyenkor jön szóba a homeopátiás szerek alkalmazása. Számtalan esetben, különösen kezdeti stádiumban, eredményesen alkalmazhatók ezek a szerek. Nincs mellékhatásuk, természetes alapanyagú szerek, nincs hozzászokás. Bevált, már-már klasszikusnak számít az Aconitum napellus 15-30 CH, mely olykor önmagában megoldja a pánikrohamot. A roham kezdetén kell bevenni belőle 5 granulát, amely szükség esetén ismételhető. Máskor elegendő havonta egyszer 200 CH potenciában adni a szert. A beteg tüneteire ható, ún. tüneti szerek mellé mindig meg kell keresni (és találni) a beteg alkatának megfelelő ún. alkati szert is, amely segít a betegség szanálásában. Ha van rá lehetőség, a beteg érdekében érdemes homeopátiában is jártas pszichiáterrel konzultálni.
Pánikterápia homeopátiával:
ACONIT 15-30 CH: paroxizmusosan fellépő pánik, szorongás, szapora szívverés, azonnali haláltól való félelem. Éjjel 1 óra körül romlik vagy felriad.
ARSENICUM ALBUM 15-30 CH: aprólékos, igényes, túlzottan rendszerető, pesszimista. Lelke mélyén bizonytalanságérzet áll. Egészsége miatti szorongása valójában halálfélelmet takar.
GELSEMIUM 15-30 CH: remegés, előrevetített izgalom, félelem és aggódás,vazomotoros tünetek, migrén.
IGNATIA 15-30 CH: változékony hangulat, változékony és ellentmondásos tünetek,spazmus.Túlérzékeny mindenre, tünetei figyelem elterelésére javulnak. Hajlamos a görcsökre, a sokk alatt nem tud sírni.
NATRUM MURIATICUM 15-30 CH: szorongó, sebezhető, túlzott érzékenység, depresszióhajlam. Falat épít maga köré, saját zárt
világában él. Tengerparton rosszabbodnak tünetei.
STAPHYSAGRIA 15-30 CH: szorongását kendőzi, gyakran megsértődik, nagyfokú az
igazságérzete, gyanakvó. Tüneteit, sérelmeit visszafojtja, érzelmeit elnyomja, nem beszél
azokról. Tartózkodó, kellemes egyéniség. Felháborodását lenyeli. Elnyomható.
